Telki - Jelen és jövő

Az 1980-as évek végéig az alig háromszáz lelket számláló, szerény kis falut a kádári nomenklatúra vadászain kívül nem sokan ismerték. Az elöregedő faluközösség az Ófaluban és közvetlen környezetében élt. A települést szőlő, gyümölcsösök, legelők és szántók vették körül.

A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése robbanásszerűen felgyorsult. A faluvezetés - felismerve az agglomeráció ezen érintetlen zugának kiemelkedő lehetőségeit -, fejlesztésekbe és belterületbe-vonásokba kezdett, és a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lélekszáma a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett.

A parcellázások következtében és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével Telki szerkezete összetettebb lett. A lakott övezet hamarosan észak-nyugattól dél-keletig, településhatártól településhatárig ért, míg észak-kelet felől a védett erdő szabta meg a növekedés határát.

A régi faluközponton kívül, a község területének közepe táján kiépült egy második központ is, ahová az iskola, az óvoda, kiskereskedelem, egyéb szolgáltatás és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények - köztük a Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények - épültek.

A szinte egyidejű, nagy léptékű kitelepülés sajátos, országosan is egyedülálló szociális összetételű népességet eredményezett. Más településekkel összevetve Telki szinte homogénnek mondható. Az itt élők közép- és felső-középosztálybelinek mondható, átlagon felül művelt, átlagosan három gyermeket nevelő családok, akik nagyjából egyívású, kiemelkedő vásárlóerejű, önmagukra és környezetükre igényes, egyre összetartóbb közösséget alkotnak. Telki korfája országosan is az egyik legfiatalabb, szinte tükörképe az országosnak. Jellemző a környezettudatos szemlélet, a korszerű, városias attitűd, a kiemelkedő internethasználat, míg nagy leszakadó, elszegényedő rétegek nem jelentek meg.

Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, és a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat is gondozó kulturális egyesület, énekkar, galéria, valamint más szabadidő klubok is találhatók. A község rendszeresen szervez helyi közösségi eseményeket és bekapcsolódik a térségi rendezvénysorozatokba is.

Telki környezeti-természeti adottságai és viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.

Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó Szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar futballválogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének és az ehhez kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek, valamint rendezvényeknek ad otthont.

A rendszerváltás utáni időszak két önkormányzati ciklusa a nagy változások ideje volt: Telki újjászületésének kora. Ekkor jöttek létre azok a keretek, amelyek máig meghatározóak községünk számára. Iskola-, óvodaépítés, közművesítés és jelentős belterületbe vonások jellemezték ezt az időszakot. A következő négy esztendőben újabb belterületbe vonások mellett további fejlesztések is történtek. Megépült a szennyvíztisztító, bővült az iskola és játszótér is épült.

A kor lehetőségeit kihasználó ösztönös iránykeresés helyébe az egyre tudatosabb pozíciókeresés lépett. Megszületett az első és mindezidáig legalaposabb településfejlesztési koncepció (link), amelynek megállapításai jórészt mai napig helytállóak.

A következő ciklusban lett Telkinek először tudatos fejlesztési iránya, és sajátos szociokulturális összetételének, demográfiájának, környezeti adottságainak megfelelően környezetvédelem-sport-rekreáció irányultságú profilt kapott. Ekkor épültek meg a sportpályák és játszóterek, a tornacsarnok, és ekkor költözött ide a Magyar Labdarúgó Szövetség sportközpontja.

A rendszerváltás óta minden önkormányzat tudatosan tartotta távol Telkitől az ipart, a nagy forgalomterheléssel járó logisztikai ágazatot, illetve a Telki koncepciójától idegen fejlesztéseket. A társadalmi összetételből és a kimagasló gyermekszámból adódóan a sport, rekreáció terület mellett törvényszerűen az oktatási intézmények és a tudásalapú fejlesztések jelentik Telki jövőjét.

Jelenleg a gazdasági válság, valamint a közigazgatás, közoktatás teljes átszervezése nehezíti meg jelentősen az ilyen irányú fejlesztéseket, a ciklus elején ennek ellenére új óvodával lett gazdagabb a település, és az iskola is folyamatosan fejlődik.